Ajánlom annak, aki: 
• Felelősséggel túlterhelt, átmenetileg úgy érezheti az ember, hogy alkalmatlan a feladatai elvégzésére. Elege van, valamiből, vagy valakiből már túl sok, nem bírja tovább. Túl sok a feladat, túl sok a felelősség, mindenből túl sok...
• úgy érzi, a feladatok meghaladják erejét, váratlanul és hirtelen elbizonytalanodik a saját képességeit illetően, kimerültség, gyengeség, erőtlenség, döntés hozatalbeli problémák is jellemzik
• a túl sok munka és túl sok stressz, amikor az élet nagy felelősséget, kihívást és elvárásokat állít az ember elé, főleg ha túl nagy célokat és dolgokat akarunk megvalósítani
• gyermekkorban alakulhat ki a tartós szilfa-állapot, amikor a gyerektől túl sokat várnak el, túl sokat követelnek, aki azért teljesít, hogy folyton dicsérjék őt...
• a cseppre szükség van akkor is, amikor az ember nem a soron következő lépésre figyel, hanem túlságosan előre tekint, a jövőben „él", gyorsan haladna előre, de nem tud
• továbbá amikor túllelkesedés párosul a hatalmas kötelezettség tudattal, ekkor az ember hajlamos beleveszni a részletekbe, mert mindent jól akar csinálni, pontosan, aprólékosan, így nem a kellő mértékben és ütemben történik a lelki és szellemi fejlődése
• szorongás, aggódás, kimerültség, szellemi túlterheltség és fáradtság, kétségbeesés, idegi feszültségek, pánik,
• önértékelési válság állapot, amikor az illető ki van égve és nem tud teljesíteni, nem tud alkotni, kreatív lenni. A tökéletességre való törekedés általi kimerülés és fásultság
• a szilfa egy másik aspektusa a kötelességtudattal párosuló lelkesedés. Túlvállalás, aminek következtében a stressz állandósul az ember életében és komoly betegségeket idéz elő (manager betegség)
• minden feladat egyszerre túl nagy, túl sok és túl megerőltetővé válik. Aggódás, szorongás, reménytelenség és kilátástalanság érzések is jelentkezhetnek.
Pozitív potenciálja:
- Rátermett, felelősségteljes, megbízható. Fel tudja mérni, mennyit tud vállalni, és mit ruház át másokra.
-Tudja, hogyha a legjobbat nyújtja, a kellő pillanatban megjön a segítség. Átérzi a felelősséget önmagáért is.
- Megtanul időt adni magának. Képes megtartani a belső nyugalmát, higgadtságát, pozitív szemléletét. Optimálisan ossza be az idejét, feladatait már nem görcsösen, sietve és egyszerre akarja elvégezni, hanem lépésről - lépésre.
- Kér és elfogad segítséget a környezetétől és a külvilágtól. Tudatában van fizikai szükségleteivel, határaival és képességeivel, tisztán fel tudja mérni a teherbírását és ha kell át tudja adni egy részét a munkájának.